Skandináv stílus - történeti kitekintés

Skandinávia fókuszban

Skandinávia eredetileg három északi országra utal: Dánia, Norvégia és Svédország. Néha azonban ide tartozik Finnország, Izland és Grönland is: ekkor északi, vagy nordic országoknak hívjuk őket. Megannyi történelmi és kulturális hasonlóság van ezen nemzetek között, azonban nagyon sok érezhető különbség is. Azonban az az út, ahogy a lakberendezés zászlója alatt egyesültek, nem csak történeti, hanem marketing vonatkozásokat is felvet.

Minden a XIX. század végi társadalmi filozófiák változásával kezdődött.

A romantika hanyatlása

A világ a 19. század végén gyorsan megváltozott. Az ipari forradalom könnyebben elérhetővé tette a mindennapi élet kényelmét. Ez gyorsan befolyásolta a kereskedelmet és a politikát is globális szinten. A modernizmus mindenütt kibontakozott, azonban élet minden területének gépek általi átvétele elleni félelem miatt szenvedélyes érv alakult ki a természethez való visszatéréshez.

Az egyik ilyen figyelmeztetés az úgynevezett „kézműves mozgalomtól” érkezett, amelyet William Morris tervező vezetett. A "szorgalmas természettudomány" iránti törekvés mellett Morris megpróbálta megfordítani a mai hullámzó iparosodás által bevezetett társadalmi irányt. Ez volt a romantika mozgalmának az egyik utolsó kapálózása, amikor az Art Nouveau mozgalom megvetette a lábát Európában.

Art Nouveau, Art Deco és az első világháború

A 20. század elején az Art Nouveau-t „az új század új stílusának” nevezték. A legtöbb új művészi mozgalomhoz hasonlóan, az Art Nouveau is sok tekintetben az azt megelőző formák visszautasítása volt.

A kézműves mozgalomhoz hasonlóan az Art Nouveau magában foglalta a belsőépítészet, valamint a képzőművészet és az építészet dekoratív művészeteit. Ahogy Európa közelebb került az első világháború kitöréséhez 1914-ben, a társadalmi párbeszéd egyre inkább a művészet és az építészet részévé vált. Az európai művészet forradalmi hangszíne olyan mozgalmak révén, mint a német Bauhaus, az orosz konstruktivisták és a svájci dadaisták, a társadalmi osztály és az arisztokrácia hagyományos elképzeléseinek egyre növekvő elutasítását tükrözi.

Mire a háború 1918-ban véget ért, ezek a szerkezetek a gyengülés jeleit mutatták, csakúgy, mint a szecesszió természet ihlette tervei. A világháború pusztulása ellenére csak két rövid év választotta el a konfliktus végét a 20-as évek elejének ordításától. 1925-re az Art Nouveau naturális mintáit nagymértékben helyettesítették az Art Deco iparilag vezérelt, vizuálisan káprázatos mintái.

És bár a célja az volt, hogy megünnepeljék az előre nem jelzett jólét idejét, az Art Deco uralkodását, mint az új arisztokrácia legfontosabb tervezési stílusát lelassította a 1929-es világválság kezdete. És teljesen megállította a második világháború 1939-es kitörése.

A második világháború és a modernizmus

Ha az I. világháború nyilvánvalóvá tette az európai nemesség és az arisztokrácia öregedő társadalmi struktúráinak repedéseit, akkor a II világháború teljesen szétszakította azt.

Több birodalom romokban feküdt. Az európai hatalmak azért küzdenek, hogy megtartsák a gyarmatosítás rosszul megszerzett nyereségét Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában. Továbbá Európának a művészettel és a társadalommal kapcsolatos filozófiai szemlélete is megváltozott, és ez a változás a lakberendezésben is nyilvánvalóvá vált.

Ettől a ponttól kezdve, akár Art Deco, vagy Art Nouveau, akár az előző stílusok valamelyikével szemben állt, az otthoni szépség azoknak a kiváltága volt, akik megengedhették maguknak.

A dizájn bonyolultságának vagy hivalkodásának szintje közvetlenül tükrözte a lakás tulajdonosának társadalmi helyzetét; a nagyobb szinte mindig jobbat jelentett. Ez az érzés azonban a háború után változott. A modernizmus, amely részben az Art Nouveau-val kezdődött, új formát vett fel.

Az európai formatervezés új napja

Ugyanazon fél évszázad két világháborújának fényében a 20. század közepén népszerű nézet volt, hogy az emberek valami rosszat csinálnak. Következésképpen a dizájn a totalitarizmus ellenszereit kereste, amelyet a német Bauhaus stílus képviselt.

Új demokratikus társadalmi eszmék söpörtek végig Európán. Ez a dizájnban azt jelentette, hogy a régi - a szépség és státusz körüli - konvenciók megfordításában öltött formát. A szépséget, amelyet egykor a gazdagok számára tartottak fenn, és a mindenki által megkövetelt funkcionalitást kombinálták. És ezeken termékeket mindenki számára megfizethetővé tették.

Ugyanakkor a II. Világháború utáni években Skandinávia nemzetei összefonódtak. Ez különösen igaz volt a formatervezés területén. A skandináv városokban az 1940-es években tartott konferencia-sorozat révén egy tervező mozgalom alakult ki.

Design Skandináviában

A formatervezés ezen új megközelítése a szépség, az egyszerűség és a funkcionalitás kombinációját jelentette. A funkcionalitás eleme egy ideje hatott a skandináv építészetre a Bauhaus Mozgalom által. Ugyanakkor Észak-Európa különösen téli, durva éghajlata, már régóta befolyásolta a skandinávokat abban, hogy a hasznosságot és az egyszerűséget messze meghaladják a dekoráció felett.

A modernista formatervezés kifejezetten skandináv stílusának megfogalmazása valószínűleg a 40-es években kezdődött el, de csak az 1950-es évek elején kezdett el felismerhető egységként alakot ölteni. A középső század modern stílusát nagyban befolyásolta a skandináv formatervezés megjelenése a világszínpadon az 50-es évek elején. A legtöbb bútor elrendezése, még kisebb helyiségekben is, zavartalan és egyszerű, amely az egész helyiségnek hangulatos, tartalmi érzést ad, melyet dánul hygge-nek nevezünk.

A széles körű elismerés egyik első lépése a Lunning díj -melyet a skandináv design Nobel-díjának is nevezünk- megalapítása volt. A díjat a dán Frederik Lunningról nevezték el, aki jelentősen hozzájárult a dán dizájn New York-i elterjedéséhez. A díjat első alkalommal 1951-ben, majd évente 1970-ig adták át. Röviddel a díj megalapítása után a skandináv design egy bajnokkal gyarapodott Elizabeth Gordon személyében, aki döntő szerepet játszott a House Beautiful magazin akkori szerkesztőjeként.

Gordon szerint a skandináv dizájn a náci korszak tervezési fasizmusának alternatívája volt. "Demokratikus, természetes, minimális, bensőséges, amely a házra és a családra koncentrál, nem pedig az államra." 1954-ben Gordon rendezte az utazó " Design Skandináviában" című kiállítást, amely a kollektív nemzetek által kínált legjobb dizájnokat mutatta be. A kiállítás az Egyesült Államok és Kanada különböző városaiba látogatott három éven keresztül.

Skandináv design a lakberendezésben

Mire a Gordon kiállítása befejeződött, a skandináv design nemzetközileg elismert árucikk lett, amelyet az Egyesült Államokban különösen erőteljesen követtek. Noha népszerűsége az 1960-as és a 80-as évek között csökkent, az 1990-es évek és a 2000-es évek fenntarthatósági fókusza új lendületet adott a trendnek.

A skandináv stílusban kialakított szobák, ahogyan azt ma is ismerjük, inkább fehér falakkal büszkélkednek, hogy hangsúlyozzák a fényt; semleges-nehéz színpaletta színesítve, természetes textúrák, mint például fa és kő, az ablakkezelések és a szőnyegek hiánya, valamint egyszerű, nyugodt, zavartalan elrendezés, amely hangsúlyozza az elegánsan minimalista esztétikát.

A skandináv stílusú szobában csupasz fapadlóra és fehérre festett téglafalakra számíthat, amelyek durva textúrát adnak, miközben maximalizálják a nagy ablakokon átáramló fényt.

Skandináv design a bútorokban

A szobáink kialakításának mellett a skandináv desing bútortervezéshez való jelentős hozzájárulása is jelentős, amely végül talán a legmaradandóbb öröksége. A finn designer Alvar Aalto híres ívelt fafoteljei, valamint Arne Jacobson Tojás, Csepp és Hattyú foteljeinek hatása továbbra is érezhető.